Nem könnyű eligazodni a gyermeket vállaló fiataloknak a 2024-től alaposan átszabott állami támogatások között, mert a babaváró hitelt, a falusi CSOK-ot és a CSOK Pluszt akár együtt is fel lehet venni, de több ponton is csak eltérő feltételekkel. Összefoglaltuk, mik a legnagyobb különbségek, mire érdemes figyelni az igénylés előtt.
A legnagyobb változás az előző évhez képest a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, vagyis a CSOK átalakítása volt. A 2015 és 2023 között elérhető hagyományos CSOK támogatást januártól megszüntette a kormány, már csak a 2019. júliusban bevezetett falusi CSOK és az új CSOK Plusz érhetőek el. Továbbra is igénybe lehet venni a régi CSOK-hoz kapcsolt kedvezményeket. A vagyonszerzési illeték elengedését a falusi CSOK-hoz és a CSOK Pluszhoz is, az áfa-visszatérítést azonban csak a falusi CSOK támogatás felvétele esetén.
Továbbra is elérhető a babaváró hitel, de jelentősen szűkített célközönséggel. 2024-től a házaspár nőtagját érintő a felső korhatár csökkentésével 30 év felett csak akkor van lehetőség igénybe venni a 11 millió forintra emelt kamatmentes kölcsönt, ha az igényléskor már a baba is úton van. Ez is csak 2024. december 31-ig járható út, 2025-től már csak a 30 év alattiak tudják majd felvenni a támogatott kölcsönt.
2024-ben is igénybe lehet venni a jelzáloghitel elengedést, amellyel a fennálló lakáshitel tartozást lehet csökkenteni. A második gyermek után 1 millió, a harmadik gyermek után további 4 millió forintot vállal át az állam a fennálló tőketartozásból.
Kik igényelhetik a támogatásokat?
Az igénylőknek azért sincs egyszerű a dolga, mert a különböző állami támogatások feltételei számos ponton eltérnek egymástól. A kormány tagjai általában a fiatal házaspár kifejezést használják, amikor az igénylőkről van szó, pedig van olyan támogatás is, amelynek nem feltétele a házasságkötés. A falusi CSOK a program kezdete óta elérhető az élettársak és az egyedülálló szülők számára is, feltéve, ha már van gyermekük és nem szeretnének többet vállalni. További gyermek vállalása esetén azonban kötelező a házasság, az ilyen igénylés beadására nincs egyedülállóként lehetőség.
A babaváró támogatás és a CSOK Plusz esetében nem lehet nekifutni az igénylésnek a házassági anyakönyvi kivonat nélkül, hiszen mindkét támogatási forma további gyermek vállalásával érhető csak el.
Abban az esetben, ha több támogatást egyszerre vennénk fel, a szigorúbb feltétel lesz érvényes, így például falusi CSOK és CSOK Plusz együttes igénylésére nincs lehetőség egyedülálló szülőként, csak gyermekvállalás előtt álló fiatal házaspárként.
Mennyi tb-jogviszonyt kell igazolni az igényléshez?
Az állami támogatások egyik legnehezebben teljesíthető feltétele a folytonos társadalombiztosítási jogviszony igazolása. A falusi CSOK és a CSOK Plusz igényléséhez legalább kettő, a babaváró hitel igényléséhez pedig legalább három év igazolására van szükség, ami azt jelenti, hogy ez alatt az idő alatt legfeljebb 30 olyan nap lehet, amikor nem volt tb jogviszonya az igénylőnek.
Ez eddig egyszerűnek tűnik, valójában azonban ennél kacifántosabbak a szabályok. A rendeletek alapján például közmunkásként nem lehet beadni az igénylést, a babaváró hitelnél azonban legfeljebb egy közmunkás évet mégis be lehet számítani a három évbe, feltéve, hogy az nem lóg bele az igénylést megelőző 180 napba. Az új CSOK-os rendeletekből ez a lehetőség kimaradt, a közfoglalkoztatotti jogviszonyt nem fogják elfogadni az igénylésnél, hiába minősül a törvény szerint teljes értékű jogviszonynak.
Még tovább bonyolítja az igénylést, hogy a támogatásoknál más szabályok vonatkoznak az igazolt időszak elejére, illetve az igénylést megelőző 180 napra. Utóbbi esetben szigorúbbak a szabályok és nem fogadják el többek között a tanulói és a hallgatói jogviszonyt, illetve az álláskeresési járadék folyósításának az időszakát sem. Biztosra akkor mehetünk, ha évek óta alkalmazottként vagy vállalkozóként dolgozunk.
A tanulóknak is érdemes alaposan átnézni a feltételeket. Míg a CSOK-nál a középiskolában és a felsőoktatásban eltöltött éveket is be lehet számítani, addig a babaváró hitel feltételei szigorúbbak és csak a felsőoktatási jogviszonyt fogadják el és az igénylést megelőző 180 napban azt sem.
Mire lehet fordítani az állami támogatást?
A családtámogatások többsége lakáscélú, a CSOK valamennyi formája - ahogyan a nevében is szerepel - az otthonteremtést szolgálja. Emellett az elméletben szabad felhasználású babaváró hitel túlnyomó részét is a lakáspiacon költik el az igénylők, gyakran ezzel fedezve a lakáshitelhez elvárt önrészt. A lakáscél azonban tág fogalom, ezen belül vannak különbségek, egy-egy feltétel pedig akár meg is hiúsíthatja az igénylést. Nézzük meg, melyik támogatást mire lehet felhasználni.
A CSOK Plusz felhasználható lakás vagy egylakásos lakóépület építéséhez, vásárlásához, lakás megvásárlásával egybekötött bővítéshez vagy meglévő ingatlan bővítéséhez. Az egylakásos lakóépület fogalom bevezetését kivéve ez megfelel a korábbi, 2023 végén kivezetett CSOK feltételeinek. (A CSOK korábbi formáját fel lehetett használni olyan többgenerációs családi házak kialakítására is, amelyekben több különálló lakás volt.) A CSOK Plusz nem használható fel meglévő ingatlan korszerűsítésére, vagyis aki nem preferált kistelepülésen szeretné felújítani vagy korszerűsíteni a saját ingatlanát, annak más forrás után kell néznie.
Ennél szélesebb körben lehet felhasználni a falusi CSOK-ot, különösen január óta. A kizárólag 2630 preferált kistelepülésen felvehető állami támogatást korábban csak használt ingatlanra lehetett igényelni, és abban az esetben is kötelező volt bővíteni vagy korszerűsíteni az ingatlant. Ez a kényszer 2024-ben sem változott, a megvásárolt használt ingatlan vételárára legfeljebb a támogatási összeg felét lehet elkölteni, a fennmaradó pénzt bővítésre, korszerűsítési munkálatokra kell fordítani. Ezek mellett ugyanakkor 2024-től már új lakást is vehetünk vagy építhetünk, amire korábban nem volt lehetőség. Az új építésű ingatlant természetesen nem kell korszerűsíteni.
Az minden támogatási formára igaz, hogy az államtól kapott pénzt csak és kizárólag Magyarország területén lévő ingatlanra lehet költeni.
Mekkora legyen a lakás?
Nem mindegy az sem, hogy a CSOK-os ingatlan mekkora. Az elvárt alapterületet részben a gyermekek száma, részben pedig az ingatlan típusa határozza meg. Ha lakásról van szó, akkor
- egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert,
- két gyermek esetén az 50 négyzetmétert,
- három vagy több gyermek esetén a 60 négyzetmétert kell elérnie a hasznos alapterületnek.
Egylakásos lakóépületnél az elvárt minimum
- egy gyermek esetén 70 négyzetméter,
- két gyermek esetén 80 négyzetméter,
- három vagy több gyermek esetén 90 négyzetméter.
10 vagy 20 százalék az önerő?
A 2024-ben bevezetett változások között van az önerőre vonatkozó szabályok megváltoztatása is. Korábban minden esetben legalább 20 százalék önerőt elő kellett teremteni ahhoz, hogy a fennmaradó részt lakáshitelből lehessen finanszírozni. 2024-től az igénylők egy részének ez a felére csökkent, és elég akár 10 százalékot összegyűjteni az igényléshez. A könnyítés azokat a vásárlókat érinti, akik
- a hitelkérelem benyújtásakor még nem töltötték be a 41. életévüket,
- nem rendelkeznek 50 százaléknál nagyobb tulajdonrésszel más ingatlanban.
Mindenki másnak marad a 20 százalékos szabály. Fontos azonban hozzátenni azt is, hogy a 20 és a 10 százalék is csak maximális lehetőség a bankok számára, de nem kötelezettség. A hitelbírálat során ennél szigorúbb önerőfeltételeket is szabhatnak az igénylőknek.
Első lakás vagy első közös lakás?
Szintén új fogalomként került be a CSOK Plusz rendeletbe az első közös lakás fogalma, amely a megvásárolt ingatlan forgalmi értékéhez kapcsolódik. A rendelet szerint azok a házastársak minősülnek első közös lakásszerzőnek, “akik a lakás építésére vagy vásárlására irányuló kölcsönkérelmük benyújtásakor vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban mindketten tulajdonjoggal, és erről nyilatkozatot tesznek”. Vagyis attól, hogy egy pár egyik vagy mindkét tagjának volt már korábban a tulajdonában ingatlan, de az nem volt közös, a CSOK-os ingatlannal kapcsolatban első közös lakásszerzőnek fognak minősülni. Ebben az esetben a CSOK Plusszal szerzett vagy épített ingatlan vételára vagy bekerülési költsége nem haladhatja meg a 80 millió forintot.
Minden más esetben, vagyis ha nem első közös lakásszerzőkről van szó, az értékhatár közel a duplája, 150 millió forint.
Nem minden banknál azonos a választék
Nehezítheti az igénylést, ha egyszerre több támogatási formát is szeretnénk igénybe venni, de a bank, amelyet kinéztünk, nem kínálja mindegyiket. A babaváró hitel önerőként a CSOK bármelyik formájánál jól jöhet, de a falusi CSOK támogatása és a CSOK Plusz hitel is kombinálható a rendelet szerint, ha mindkét támogatás feltételeinek meg tudunk felelni. Tehát életszerű, hogy egyszerre akár több különböző támogatást is igényeljünk. Természetesen van rá lehetőség, hogy a támogatásokat különböző bankoknál vegyük fel, ez azonban jelentős adminisztrációs terhet és akár plusz költségeket is jelenthet.
Azt sem érdemes elfelejteni, hogy bár az állami támogatások igénylésénél az állami feltételrendszer a mérvadó, hiteligénylésnél a bank saját hitelképességre vonatkozó feltételeinek is meg kell felelni. Bankonként eltérhet például, hogy szigorúbban számolják-e a maximális havi törlesztőrészletet a jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm) által megengedettnél, illetve mekkora a legkisebb elvárt jövedelem az igénylésnél. Szintén kardinális kérdés lehet a minimum életkor meghatározása: hiába ír elő a rendelet 18 évet, a bankok a tapasztalatok alapján ennél szigorúbbak szoktak lenni, és akár 20-23 éves korig is felvihetik az igénylés alsó korhatárát.
CSOK Plusz igénylést jelenleg az alábbi bankoknál lehet beadni:
- CIB Bank
- Erste Bank
- Gránit Bank
- K&H Bank
- MBH Bank
- OTP Bank
- Raiffeisen Bank
- UniCredit Bank
A falusi CSOK-ot kínáló bankok az alábbiak:
- Erste Bank
- K&H Bank
- MBH Bank
- OTP Bank
Babaváró hitelt pedig az alábbi pénzintézeteknél vehetünk fel:
- CIB Bank
- Erste Bank
- Gránit Bank
- K&H Bank
- MagNet Bank
- MBH Bank
- OTP Bank
- Raiffeisen Bank
- UniCredit Bank
